Kérjük, támogassa egyesületünket adója 1%-ával!

Magyarországon a diákok negyede nem képes értőn olvasni, funkcionális analfabéta. És azok lesznek azok a gyermekek is, akik most küszködnek olvasási zavarokkal.

Támogassa egyesületünket, hogy minden gyermek ké­pes­ségei szerint tanulhasson, sikeres emberré váljon. Köszönjük!

Bankszámlaszámunk: K&H Bank 10400023-00003703-00000001

adószám: 18189405-1-42

Kellemes húsvéti ünnepeket!

Diszlexia és nyelvtanulás

Szombaton egy konferencián voltam és betekintést nyerhettem abba a munkába, amelyet az ELTE-n végeznek az angol nyelv tanításáért.

Számomra ennek a délelőttnek az is volt a hozadéka, hogy a hétköznapi gyakorlat és a tudomány erőfeszítései néha elég távol vannak egymástól. Úgy vélem, már az általános iskola alsó tagozatában tanító nyelvtanároknak is széles körben ismernie kellene az általuk kidolgozott lépéseket, hogy a gyermekek szívesen és eredményesen tanuljanak idegen nyelvet.

Tekintsünk egy pillanatra a diszlexiára: a diszlexia az olvasás zavara. A magyar nyelvben a legismertebb, legjellemzőbb tünete a betűk felcserélése:

  • az azonos helyen képzett hangok: "ö-ü", "a-e", "f-v", "k-g" (nagyon ritka "p-b")
  • a "b-d", ami egymásnak a tükörképe.

Vélhetően, amikor kimondjuk a "b" hangot, a gyermek belső látóterében a "d" jelenik meg. Ezért a hallott szövegben és az olvasott szövegben egyaránt a "d"-t fogja hallani-olvasni (bal-dal, dér-bér, darát-barát). Az a szerencsésebb, ha értelmetlen szó jön létre, mert azt ő is hamarabb észreveszi. Ha értelmes a szó, akkor nagyobb a baj, mert nem illik bele a szövegkörnyezetbe és a gyerek megpróbálja értelmezni a mondatot: le kell fordítania, hogy értelmes legyen a mondat, ki kell találnia, mi lehet odaírva. Ez persze a legritkább esetben sikerül.

Olvasása lelassul, menthetetlenül lemarad. Ha ebben az időben nem figyelnek fel a problémájára, beindul a spirál (kihagy, betold betűket, szavakat, mondatokat - gyakran ismételgeti a szókezdő szótagokat, remélve, hogy közben kitalálja végét - szövegértése gyenge, ha kép is van az oldalon, abból próbálja kitalálni a tartalmat), ami magával rántja a későbbi olvasással kapcsolatos összes tantárgy tanulását.

Gondoljuk el, mivel találkozik ez a gyermek az idegen nyelv tanulásánál. A betűcserét nem javította ki senki, a pedagógus (a többség semmilyen ilyen irányú képzéssel nem rendelkezik) még több gyakorlásra biztatja a gyermeket. Ez a lehető legrosszabb tanács, mert a gyakorlással csak erősíti a már meglévő problémáját.

Ez a gyermek, aki a saját anyanyelvében sem képes eligazodni, most egy új helyzet elé került: idegen szavakat tanul. Elképzelésem szerint ezt várjuk tőle: magyart magyarra kell fordítania, ezután a magyart angolra. Ha abban az angol szóban a tévesztett betűk is benne vannak, már megoldhatatlan lehet számára a feladat.

Ilyenkor az iskola a törvény által javasolt és engedélyezett kedvezményt nyújtja számára: mentesíti az angol nyelv értékelése alól, ami a köztudatban felmentésként él. Ha nem osztályozzák, nem is tanulja. Nem tudom, hogy az 1993-ban a parlamentben ülő képviselők miért hoztak ilyen embertelen, álságos törvényt. Gondolatban megsimogatják a kis buksiját, mondván: szeretünk, ezért ne kínozd magad a nyelvtanulással. Persze az, hogy felnőttként nem tud majd egy pohár vizet kérni, ha külföldre vetődik, már senkit nem érdekel.

Folytatnám: annyira szeretünk, hogy ha nehéz, akkor helyesen írni sem kell, abból is mentesítünk. Mi nagyon jó bácsik és nénik vagyunk. Ugyan nem tudsz majd megírni egy önéletrajzot és korlátok közé szorul a pályaválasztásod, no de ez már legyen a te gondod.

Persze ezek a bácsik és nénik azt is kimondták és ma is kimondják, hogy a javítást, a rehabilitálást az iskoláknak kell elvégezni. Azt pedig, hogy ez érdemben nem történik meg, bizonyítják a gomba módra szaporodó diszlexiás osztályok és a középiskolába is áthúzódó mentesítések. Sajnos nehéz ez ellen tenni, mert a szülők is azt hiszik, hogy a gyermeküknek az a jó, ha békén hagyják és nem "macerálják" a nyelvtanulással. A diszlexia önmagában nem akadálya egy nyelv megtanulásának. Azért nem tud nyelvet tanulni, mert a saját anyanyelvében sem képes eligazodni. Nem véletlen, hogy a nyelvtannal van a legnagyobb gondjuk. A diszlexiások azonban hallomásból nagyon jól tudnak tanulni. Talán ezen az úton lehetne elindulni és kidolgozni számukra egy olyan módszert, amelyben az élő beszéd sokkal nagyobb hangsúlyt kap, mint az írásbeliség.

A legfontosabb azonban a diszlexiát kijavítani, hogy a gyermek alkalmassá váljon az ismeretek befogadására és képességeinek megfelelően tudjon teljesíteni.

DysTEFL meghívó

a meghívó letöltéséhez katt a képre!

Gondolatok az új tanév kezdetén

Sok minden megváltozott az iskolákban: lesz, ami jobban működik és lesz, ami kevésbé - minden újnak megvannak a sikerei és a buktatói.

Az új rendszerben felvetődhet számos probléma, s bár ezekre biztosan gondoltak és elképzelhető, hogy van talán megoldás, de mi egyelőre nem tudunk róla. Ilyen problémák lehetnek:

  1. Ha délután is tanítási órák lesznek, mikor készít a gyermek leckét? Mennyi ideje marad arra, hogy gyakoroljon? Marad továbbra is az a bevett gyakorlat, hogy a napközi után otthon tanul és fejezi be a leckét?
  2. Az első osztályban az óraszám 25 lesz. Megemelkedik a tanulandó anyag mennyisége, új tantárgyak lépnek be. Biztosan ki van dolgozva a megoldás, de én még nehezen tudom elképzelni. A 25 óra egy elsősnek rettenetesen sok. Ha egy órát elvisznek délutánra, akkor a másfél óra tanulási időből csak fél óra marad a leckék elkészítésére és megtanulására.
  3. Az igazgató elengedheti a diákot a délutáni foglalkozásokról. Ha tanítási óra van délután, hogyan engedi el? (Azonban, ha kitolják a betűk megtanítását a tanév végéig, akkor csak minimális gyakorlásra van otthon szükség.)
  4. Ha a gyermeknél megjelennek az első tünetek, jobb esetben a fejlesztőpedagógus elviszi a foglalkozásaira, általában hetente kétszer. Ez már heti 27 óra. A lecke lekészítése, megtanulása a legjobb esetben napi egy óra. Ez már hetente 32 óra. Napi 6,4 óra.
  5. Ha valamelyik területen tehetséges, akkor szeretne zenét tanulni, nyelvórára járni, sportolni. Mikor? Mennyit bírnak el ezek a gyermekek?

Egyesületünkben speciális tanulási zavarral (áldiszlexia) küszködő gyermekekkel foglalkozunk. Ezt a tanulási zavart több tényező váltja ki:

  • A betűk erőltetett menetben történő megtanítása. Vannak gyermekeknek, akiknek több idő kell: vagy azért, mert természetüknél fogva lassúbbak, vagy azért, mert szeretnék az olvasott szavakat megérteni. Az első félévben megtanított teljes ábécé magában hordozza ezeknek a gyermekeknek későbbi tanulási zavarát. Természetesen nem törvényszerű, de egyre gyakoribb.
  • A napközi nem mindenható. Eddig sem tudta megoldani (tisztelet a kivételnek), hogy a gyermekek kész leckével menjenek haza az iskolából.
  • Az olvasókönyvhöz kapcsolódó munkafüzet rakhatja le a tanulási zavar első alapköveit. Úgy rossz, ahogy van. Nem a szerkesztés, nem maga könyv, hanem a koncepció: az, amit elvár a gyermektől.

Ha már beáll a tanulási zavar, amit előszeretettel hívunk diszlexiának, akkor még évekig kell járni fejlesztőre, legalábbis ezt sulykolják a szülők fejébe: évekig tart a javítás vagy nem javítható. Az iskolában a sok óra miatt erre nem volt idő, ezért több helyen lett bevett szokás, hogy más tanítási óráról (ének, technika, torna) viszik ki a gyermeket. Onnan, ahol a meggyötört önbizalmának egy kis sikerélménye lehetne. Nagyon remélem, hogy ezen változtatni fognak. Azt is remélem, hogy szülő mer tiltakozni, ha ilyet tapasztal.

Remélhetjük továbbá, hogy a családokban is megújul az iskolával kapcsolatos szemlélet. A gyermeknek lesz napirendje, amit az ő jól felfogott érdekében be kell tartani. S a problémák megjelenése után nem az lesz az első, hogy keressük hibát az iskolában, a pedagógusban, kap-e esetleg felemelt családi pótlékot, hanem az, hogyan lehet segíteni a gyermeket. Menet közben amúgy is kiderül, ki, hol követett el hibát, de nem ez a lényeg. Az egymásra mutogatás sehová nem vezet.

A kétségeim vélhetően abból származnak, hogy nem ismerem még a kialakuló rendszert. Örülök, ha ilyenkor tévedek és minden a legjobb úton halad, s gyermekeink szeretni fogják az új rendszert és csak én gondoltam, hogy ez egy kicsit sok.

Az elmúlt években a gyermekek 20%-a került ki úgy az általános iskolából, hogy nem tudott értően olvasni, írni. Ha ez a szám csökkenni fog, az fogja bizonyítani az új rendszer sikerét.

Szülőknek, pedagógusoknak

Megkezdődött a 2012-2013-as tanév. Az elsős gyermekek és szüleik kíváncsian, de izgalommal és szorongással élik meg ezeket a napokat. Az édesanyák könnyeikkel küszködve legszívesebben maguk ülnének be gyermekük helyett az iskolapadba, hogy megkíméljék őket minden kudarctól és csalódástól. Mit tegyenek, mire figyeljenek, hogy gyermekük még félév múlva is mosolyogva, vidáman lépjen be az iskola kapuján?

Beilleszkedés

Még az óvodából érkező gyermekek számára is nehezek az első napok. Meg kell ismerniük a társaikat, a pedagógusokat és iskolai dolgozókat, akikkel az év során naponta találkoznak majd. Meg kell ismerniük az épületet, a tantermet, a folyosót, a WC-t. Mindezt már önállóan, hiszen nincs számukra olyan közvetlen felügyelet, irányítás, mint az óvodában. Ez nem könnyű a gyermekeknek, de tudjuk, az óvodából érkezettek azok, akik könnyen és különösebb nehézségek nélkül képesek alkalmazkodni az iskolai élethez. A későbbi problémákat nem is ez okozza.

Az olvasás tanítása, tanulása

A betűk rögzülésének a kis fejekben időre, gyakorlásra van szüksége. A gyermekek egy részének több időre van szüksége. A naponta tanult új betűkkel erre nincs lehetőség, így nem rögzülnek a betűk, felismerésük bizonytalan lesz. A gyermek találgatni fogja és nem tudni. A pedagógus ne arra legyen büszke, hogy minden betűt megtanított, hanem arra, hogy minden gyermekkel megtanította. A felettes hatóságok nem írják elő, hogy az első félévben meg kell tanítani az összes betűt.

Az a gyermek, aki belesik ebbe csapdába, egyedül onnan kiszabadulni képtelen, s beindul az a folyamat, amely egész életére meghatározhatja sorsát:

Nem ismeri fel, találgatja milyen betű lehet - megpróbálja az szavak elejéből kitalálni mi lehet maga szó - ezért ismételgeti az első szótagot remélve, hogy kitalálja a szó végét. Ha nem tudja kitalálni, újabb trükköt próbál ki: kihagy, betold betűket, szavakat, akár egész mondatokat, amelyek nem illenek bele a szövegkörnyezetbe - olvasása krónikusan lelassul, saját maga és környezete számára is értelmetlenné válik.

A betűk ismeretének bizonytalansága magával hozhatja az azonos helyen képzett hangok felcserélését: á-e, f-v, g-k, ö-ü. Ez utóbbi nagyon gyakori, ahogy a b-d tévesztése is, mert ezek egymásnak tükörképei. Ekkor már zavar állhat be, s amennyiben nem kap segítséget, a második osztályban már küldik is vizsgálatra. A tünetek a diszlexia klasszikus tünetei, de a legtöbb esetben nincs szó diszlexiáról. A vizsgálaton anyuka kap egy papírt, s ha van fejlesztőpedagógus, akkor felveszi a csoportba. Aki, ha nem a betűcsere kijavításával kezdi a terápiát, akkor a gyermek évekig járhat kezelésre, s a tünetek teljesen nem fognak tűnni.

Az írásról

Az őskorban még nem vettük elő a füzetet szeptemberben. A gyermekek sokat rajzolnak az óvodában, de többnyire szabadon, megválasztva a rajzok, vonalak méretét. A kis kezekben a finom mozgás, ami a betűk írásához kell még csak csírájában van meg. Sokat rajzolgattunk a levegőbe, s figyeltük, milyen szépen mozog a csuklónk. Az ujjakat megmozgattuk, zongoráztunk a levegőbe. Írólapokat hajtottunk háromba és így barátkoztak a későbbi sorokkal. A betűelemeket ezen gyakoroltuk. Ennek eredménye volt, hogy megismerkedtek a sorok közé rajzolással; megtanulták a kezüket ellazítani, s megkapták a kis napi dicséretet. A lapokat hazavitték és másnap újat kezdtünk.Felhasználtuk a kezük ellazításához a rádió újság hasábjait. Nem került külön pénzbe és a postaírón vastag hegyével jól lehetett rá rajzolni.

A füzetet október táján vettük elő. Ekkor már a gyermek nem véste a papírt, tisztában volt a vonalakkal.

Ennek a módszernek hihetetlen nagy pszichés haszna volt: a kevésbé sikerült oldalak nem voltak egész évben a szeme előtt. Akkor írt a füzetbe, amikor már örülhetett neki. Mindennap kaphatott macit vagy madárkát a nyomdával. S persze nem véste a papírt. Tessék megnézni majd egy elsős füzetét: még a negyedik oldalon is kitapinthatók a bevésett vonalak, betűk Ez mind a szorongás, a görcsölés jele, mert nem tanulta meg ellazítani a kis kezét. Hamar elfárad, fáj a keze. Ha valahol igaz, itt kőbe lehet vésni hogy: Jó munkához idő kell!

Kedves szülők!

Az első gondok a betűk összekapcsolásánál már november vége felé jelentkeznek. Ezt a gyermek nem növi ki, segítségre szorul.
- Tessék többet gyakorolni!!! - mondja a pedagógus.
- Ne tessék többet gyakorolni. - mondom én.

Itt még elég, ha egy nyugdíjas tanítónénit keresnek, aki újra tanítja neki a betűket. Ez a módszer másodikban csak akkor elég, ha egy tanítónéni átnézi a diszlexia tüneteit és elkezdi javítani.

Írásában ha téveszti az ú-ű, ó-ő betűket, akkor figyeljen oda az ékezeteknél. Talán csak figyelmetlen és rosszul alkalmazza vagy nem érzékeli az ékezeteket. Az írásban még gyakori hiba, hogy nem tud a sorban maradni, átír a másik sorba. Gyakori, hogy a sorok elejét nem tudja tartani, mindig beljebb kezdi a következő sort. Szép ferde vonalat lehet húzni a sorkezdéseknél.

Ne korholják a gyermeket, ha valami nem sikerül; beszéljék meg, mi volt a gond és segítsék őket. A leghatékonyabb fegyelmezési eszköz a dicséret: minden gyermekben van valami, amiért dicsérni lehet.

Kedvenc tanárom mondása volt:

Ha a gyerek olyan csúnyán ír, hogy legszívesebben széttépnénk, de van egy betű vagy szó, vagy mondat, ami elfogadható, akkor többit maguk felejtsék el és csak azt az egyet emeljék ki. "Látod, ez nagyon jó, ilyeneket írjál, itt nagyon ügyes voltál, meglátod, sikerül."

A gyerek persze látja, hogy a többi csúnya, de azt is látja, hogy észrevettük a jót és bízunk benne.

Minden kis és nagy diáknak sikerekben gazdag, boldog új tanévet kívánok.

Pedagógusnapra

Köszönet a tanítóknak.

Június első vasárnapján a pedagógusokat köszöntjük. Őket, akik az óvodától az egyetemig egyengetik gyermekeink útját.

Köszöntjük az első osztályban tanítókat, akik - megértve az idők szavát - nem tanítják meg karácsonyig az ábécé minden betűjét: időt adnak a betűk tanulására és a gyakorlásra. Újraélesztik azt a régi pedagógiai elvet, miszerint a legjobb fegyelmezési eszköz a dicséret. Minden gyermekben van olyan tulajdonság, nyújt valamiben olyan teljesítményt, amiért újra és újra lehet dicsérni. Amikor elakad egy-egy kisgyermek, adnak időt a felzárkózásra, s nem hagynak lemaradni egyetlen tanítványt sem. Első osztályban tanítani a leggyönyörűségesebb, de a legnehezebb pedagógiai feladat.

Kedves tanító-tanár nénik, bácsik!

Kívánjuk, hogy legyetek mindig derűsek, türelmesek. Tudjuk, ti is emberből vagytok és ez sokszor nagyon nehéz. A pedagógus azonban egészen különleges anyagból van gyúrva: amióta ezt a pályát kitalálták, ő volt a lámpás, a nemzet napszámosa, akár elképesztően alacsony fizetésekért is.

A pedagógus szakma ma már talán a lenézettebbek közé sorolható, hiszen mindenki - még a gyermek is - fenyegetheti, megalázhatja őket. Ma sem értem, miért nem kapnak legalább annyi védelmet, hogy munkájuk végzése közben ne zaklathassák őket. Természetesen lehet a szülőnek kifogása, véleménye, de arra való az iroda és az igazgató, hogy panaszát ott és emberi módon tegye meg.

A pedagógusokat sok - tájékozatlan - ember irigyli a hosszú nyári szabadságért, a - szerintük - rövid munkaidőért.

Aki azonban irigyli, az nem tudja mit jelent tanítani, mit jelent egy csapat gyerekkel kirándulni és épségben visszahozni őket. Az nem tudja milyen az, mikor ő otthon egy üveg sörrel és pattogatott kukoricával elnyúlik a kanapén, s nézi az esti műsort, akkor a tanárnő előveszi a füzetcsomagot és dolgozatot javít, készül a másnapi órára (rádöbbenve persze, hogy ma sem volt ideje eleget foglalkozni a saját gyermekével).

Rövid munkaidő? Helyettesítés, családlátogatás, fogadóóra, esti iskolai rendezvény, kirándulás, táboroztatás, s testi-lelki épségükért felelősséget vállalni, megtanítani őket. Kevéske fizetésért ugyan, de elvárjuk tőlük, hogy türelmesek legyenek, s jó kedvvel, jól tanítsanak.

Az átkosban az volt a felfogás, hogy az iskola nem termelőüzem (azért is olyanok a bérek). Az iskola azonban valójában a legfontosabb termelőüzem. Itt termelik azt a tudást, amelyik a világot fenntartja, irányítja. A pedagógusok tudják ezt, s ezért van, hogy a szégyenteljes bánásmód - amiben néha részük van - és a megalázóan kevés fizetés ellenére is dolgoznak.

Mert tanítani jó.

Tanítani nagyon jó. Belenézni a csillogó szemekbe, látni, hogy értik amiről beszélünk, s a mag, amit elhintettünk, bennük jó talajra talált. Ma még kínlódik a betűk összekapcsolásával, de húsz év múlva mérnökként, orvosként, mezőgazdászként, színészként és talán pedagógusként látjuk viszont.

Az is lehet persze, hogy képviselő lesz, aki feláll és azt mondja: "a pedagógusoknak köszönhetjük a tudásunkat, köszönet érte. S itt az idő, hogy ne csak szóban, hanem tettekben is megköszönjük munkájukat!"

Adja Isten, hogy úgy legyen.

Anyák napjára

Mama, ez volt az első szavam mama,
ezerszer elmondanám újra mama, mama.

Ki mond tarka mesét, ki siet futva eléd,
ha már büszkén iskolába jársz?
Ki óv, gondoz, ápol, s ha felnősz meg nem gátol
ha már többé nyugtot nem találsz.

Mama, ez volt az első szavam mama,
ezerszer elmondanám újra mama, mama.

Hogyha szíved sajog, ha jönnek gondok bajok
hívószóra már melletted áll.
De ha a gond elül feledésbe merül
olykor tán a névnapja is már.

Mama. Ez volt az első szavam mama
ezerszer elmondanám újra mama.

Megértem már majdnem ötven évet,
nem bánnám, ha várna kerek száz.
De azt tudom bármeddig is élek,
nem feledlek el szülői ház.

Mama ez volt az első szavam mama
ezerszer elmondanám újra mama, mama.

Részlet egy dalból - szerzője ismeretlen.

Közgyűlési beszámoló

Részlet a 2010. június 12-én megtartott közgyűlés beszámolójából.

...
Egyesületünk célja a diszlexiás, diszgráfiás gyermekek rehabilitálása, érdekeik védelme. (Érdekvédelemmel rajtunk kívül - legjobb tudomásunk szerint - más szervezet nem foglalkozik.) Küzdelmes évek vannak mögöttünk. A 2006 januári bejegyzés miatt az idén kaphattunk először 1%-ot (89.535 Ft-ot kaptunk). Nem tudtunk reklámozni, hirdetni, nem vagyunk elég ismertek. Így azok, akik már foglalkozásainkon keresztül vagy a honlapok segítségével közelebbről megismerték az itt folyó munkát, bíztak bennünk és segítettek. Köszönjük.

Eredményeink:

  • Ma a diszlexiás fiatalok nyelvvizsga nélkül is megkaphatják diplomájukat.
  • Évente több hallgató keres meg bennünket szakdolgozatának írásakor. Szívesen segítünk, hiszen nincs pénzünk a továbbképzésbe bevinni az itt alkalmazott módszert, de dolgozatikon keresztül eljut véleményünk a felsőoktatás szakembereihez.
  • A tanév rendjének megfelelően végezzük a rehabilitációs foglalkozásokat. Egy gyermek átlag három hónapot jár hozzánk, rendeződik a problémája és képességeinek megfelelően tanul. Három éve bizonyítjuk, hogy a diszlexia javítható.
  • Kapcsolatban vagyunk az EU diszlexiával foglalkozó küldötteivel. (Sajnos a konferenciákra érkező meghívásoknak - források híján - nem tudunk eleget tenni.)
  • Részt vettünk az ELTE-n az Új Magyarország konferencián, ahol döbbenten vettem tudomásul, hogy a sok terv között egyetlen mondat sem hangzott el az egyik legsúlyosabb problémáról, a tanulási zavarról.
  • Egyedüli civil szervezetként kaptunk meghívást az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet konferenciájára.
  • Voltunk a Magyar Tudományos Akadémia ülésén. (Dr. Csépe Valéria egyedülállóan őszintén beszélt ezekről a gondokról.)
  • Részt vettünk a Parlamentben megtartott Országos Civil Fórumon. Az itt megalakult munkabizottságban Márk Csaba Endre tagtársunk vállalta a folyamatos részvételt a munkában. Erre azóta sor is került, amikor az EU felé benyújtott civil javaslatokat fogalmaztuk meg a Kossuth Klubban megtartott megbeszélésen.
  • Meghívást nyertem az Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanácsba.
  • Részt vettünk az Oktatási Ombudsmani Hivatal fennállásának 10. évfordulójára rendezett ünnepi ülésen.
  • A szülőknek előzetes bejelentésre fogadóórákat tartunk és évente meghirdetjük a szülői találkozót, amelyen mindenki választ kaphat a tanulási zavarral kapcsolatos kérdéseire.
  • A vidékieknek telefonos tanácsadást tartunk.
  • Az érdeklődő pedagógusok jöhetnek és megtanulhatják az itt alkalmazott módszert. Igaz, pontokat nem tudunk adni, de adunk használható tudást.

Megoldásra váró feladataink és kihívásaink

  • Fő probléma, hogy noha az oktatás gondjainak megoldásában segítünk, nem tartozunk egyetlen oktatási intézményhez sem. Nincs mögöttünk igazgató, tanári kar, ami nagyon megnehezíti munkánk elfogadását, elismerését. Mondhatnánk úgy is, az iskolák akaratuk ellenére ellenérdekeltek a megoldásban, hiszen egy ilyen gyermek a létszámban kettőnek számít.
  • Az oktatási törvény - számunkra elfogadhatatlanul - az osztályzás alóli mentesítést adja, ahelyett, hogy a probléma megszüntetésére törekedne. (Eredmény: ma az iskolából kikerülő gyermekek 20%-a funkcionális analfabéta (hivatalos statisztika). Nyolc év kevés volt ahhoz, hogy megtanuljon értően olvasni,írni.)
  • Minden vita, bizonyíték kevés volt ahhoz, hogy az olvasási munkafüzeteket kitiltsák az alsó tagozatból. Ez a munkafüzet az egyik sarkalatos alapköve a diszlexia kialakulásának.
  • Nem tudtuk elérni a minisztériumi viták során, hogy tiltsák meg a tanítóknak a betűk tanításának törvénytelen gyakorlatát. A pedagógus szabadságába beletartozik a tankönyv kiválasztása és a módszer megválasztása. (Véleményünk szerint nem tartozhat bele a tanulási zavar előidézése, mégpedig a helytelen eszközök és módszerek (munkafüzetek) ezt teszik. A karácsonyig megtanított ábécé erőltetett tempóját nem tartalmazza sem az oktatási törvény, sem a NAT. Ez a tanítóknál kialakult öntörvényű rossz szokás. Soha senki a minisztériumból még csak javaslatot sem tett erre. Vajon miért nem állítja le senki, nem születik erre szabályzás?
  • Nem tudtuk elérni, hogy az évente megtartott nevelési értekezletek egyikén téma legyen a tanulási zavar (kialakulása, tünetei, kezelési módjai). (A pedagógusok ma sem kapnak ezekről a problémákról hasznos tájékoztatást. Mindeközben gyermekek ezrei válnak analfabétává.)
  • Nem írnak ki pályázatot tanulási zavar kezelésére. Így csak innen-onnan kapunk némi támogatást.

Közgyűlési meghívó

Értesítjük tagjainkat és támogatóinkat, hogy az Ábécé Egyesület a Gyermekekért 2010 március 6-án (szombaton), délelőtt 10 órakor tartja éves közgyűlését.

A közgyűlés helyszíne: Budapest XV. ker. Gazdálkodó u. 3.


Budapest, 2010. február 22.

A vezetőség nevében:

Jenei Ferencné
az Ábécé Egyesület a Gyermekekért elnöke

Félév előtt

Már csak néhány hét, és megkapják a gyermekek félévi munkájuk értékelését. Sok szülő csak most szembesül azzal a ténnyel, hogy gyermekének komoly tanulási gondjai vannak. Az első, amire gondolnak:

  • a gyermek nem volt eléggé szorgalmas;
  • netán lusta is volt kicsit;
  • a pedagógus igazságtalan;
  • sok a tananyag.

Előfordulhat azonban, hogy a gyermek:

  • szorgalmas volt;
  • igen sokat gyakorolt;
  • a pedagógus jól értékelt.

Ha mindezek ellenére a gyermek mégsem képes megfelelő eredményt elérni, akkor bizony felmerülhet a tanulási zavar gyanúja. Gondoljuk végig: mennyit gyakorolt, mennyi segítséget igényelt a tanulásnál? Hasonlítsuk össze munkáját egy tanulási zavarral küzdő gyermek "eredményeivel":

  • Betűismerete bizonytalan, egyes betűket felcserél; a betűket inkább találgatja, mint olvassa.
  • Olvasása feltűnően lassú, akadozó; ismételgeti a szavak első szótagját, remélve, hogy közben kitalálja a szó végét.
  • Téveszti az ékezeteket az olvasás, de főként az írás során: vagy mindenhová kiteszi, vagy sehova, vagy éppen találomra.
  • Nem használja a mondatvégi írásjeleket; a mondatokat összeolvassa.
  • Hogy olvasási tempóját fokozza, gyakorta nem az írott szöveget olvassa, hanem újrakölti azt.
  • Hosszabb szöveget nehezen vagy egyáltalán nem képes elolvasni. A kötelező olvasmányt is a szülő olvassa fel neki, jobb esetben felváltva olvassák.
  • Nem értik meg nyelvtani a szabályokat, s ha be is magolják, nem képesek alkalmazni. Rengeteg hibával írnak.

A tanulási zavarokkal küszködő gyermeknél megjelenhetnek a következő tünetek, akkor is, ha az egészségével amúgy minden rendben van:

  • gyakran fáj a feje;
  • hányingere van reggelente;
  • gyomorfájásra panaszkodik;
  • kibúvót próbál keresni az iskola alól;
  • az átlagosnál jobban izgult valamelyik órán, nem mer megszólalni, izzad a tenyere, gombócot érez a torkában.

A gyermek megérzi, hogy valami nincs rendben: sokat gyakorol, figyel az órán, és mégis lassabban olvas, sok hibával ír. Ha ebben az időben nem kap megfelelő segítséget, mókuskerékbe kerül, ahonnan egyedül nem képes kiszállni.

S mivel az olvasással vannak a legnagyobb gondjai, így minden tantárggyal gondjai lesznek, hiszen az olvasás még a matematikához is kell. Sok gyereknek nem is lenne a számolással gondja, ha a szöveges feladatok elolvasása és megértése nem állítaná szinte leküzdhetetlen akadály elé.

Mit tehet a szülő?

Az olvasási zavarok összes jellegzetessége általában nem lép fel egyszerre a gyermeknél. A betűcsere azonban szinte minden gyermeknél előfordul, s javítás hiányában lassan magával hozza a többi problémát. Ha tünetek közül bármelyiket tapasztalja a szülő, már oda kell figyelni és segítség után nézni.

Olyan szakember segítségét keressék, aki garantálja a betűcsere megszüntetését. Tapasztalat bizonyítja, hogy az évekig tartó kezelések sem hozzák meg a kívánt eredményt, ha a betűcserét nem szüntetjük meg. Amíg a betűcsere nincs kijavítva, bár van javulás, de az alapprobléma végig fogja kísérni még az egyetemen is - ha eljut odáig.

Felmentés

Az oktatási törvény segítségként felmentést nyújt: a tanuló vegyen részt az órán, végezze el a feladatot és a tanár értékelje, de ez az értékelés a végbizonyítványba ne kerüljön bele. A gyermek tehát ne üljön karba tett kézzel az órán, a maga szintjén dolgozzon, s azokban a feladatokban, ahol nem az olvasás dominál, kapcsolódjon be.

Az egyesület célja azonban küzdeni a felmentések ellen. Node miért?

A szülő jót akar a gyermekének, ezért elhiszi, hogy könnyebb lesz neki, ha egy nagy terhet levesznek a válláról. Nos, nem lesz könnyebb. Nehezebb lesz.

Aki fel van mentve írásbeliségből, annak is kell önéletrajzot írnia, vagy egy levelet kedvesének, távol élő szüleinek. Ne emeljük törvényi szintre az írástudatlanságot. Középiskolában, felsőoktatásban az írástudatlan fiatal nehezen érvényesül, de inkább sehogy sem. Felmentik ugyan idegen nyelvből, de a diploma kiadását nyelvvizsgához kötik. Az oktatási törvény persze kimondja, hogy szakértői véleményre a mentesség "kiadható". Az azonban, hogy kiadja-e az intézményvezető, vagy sem, a jó szívére van bízva.

A magyar közoktatás történetében a felmentés az utóbbi két évtized terméke. Amióta közoktatás van, minden olyan gyermeket megtanítottak a pedagógusok írni-olvasni, aki rendszeresen iskolába járt. Ez alól nem voltak kivételek a különböző fogyatékossággal élők, de még a látássérültek, a vakok sem. Van számukra megfelelő módszer, s így egyenrangú állampolgárai lehetnek hazánknak.

"A felmentés meglépés a tanítás elől" fogalmaz keserűen egy anyuka, azonban nem a pedagógus menti fel a gyermeket, az oktatás képtelen kezelni a problémát. A szülő kérheti, hogy ne mentsék fel gyermekét, hiszen írásbeliségre, nyelvismeretre szüksége lesz.

Közeleg a félév.

Az első osztályosoknál már észre lehet venni, ha a betűk ismeretével, rögzülésével gondok vannak. Ez még ugyan nem diszlexia, s nem kell vizsgálatra rohanni a gyermekkel, de meg kell beszélni a pedagógussal a gondot. Ha nem javul a probléma, olyan külső segítséget kell kérni, ahol garanciát vállalnak, hivatalosan dolgoznak, s elmondják, mennyi idő alatt rendezhető a gyermek problémája. Nem kell drámát csinálni az ügyből, nem kell a gyermekbe ültetni, hogy más, mint a többi. Ekkor a probléma még könnyen orvosolható.

Második osztályra -ha addig nem kapott segítséget- már rögzülnek a problémák. A betűket továbbra is téveszti, írása szálkás, kapkodó. Sok esetben nem képes betartani a sort. Elkezdi az elsőben, folytatja a másodikban. Nem érzékeli a sor elejét; az első sort még szabályosan írja, de a következő sorok folyamatosan csúsznak a sor közepe felé. A helyesírási hibák szaporodnak. A gyermek nem érti, mi zajlik körülötte: nevelési tanácsadó, logopédus, fejlesztő pedagógus, kineziológia, agykontroll. Bizonyára mindenhol kap valami jót: oldják a stresszt, gyakorolnak, de mindez kevés, ha az alap, a betűcsere nincs helyretéve.

Ne engedjék elszaladni az éveket. Oktatási rendszerünk ezer sebből vérzik, bár 38 éves pedagógusi pályafutásom alatt reform reformot követett, a hangoztató-szótagoló olvasástanítás azonban valahol kiönttetett az fürdővízzel együtt.

Az önök gyermeke. Nem lesz neki könnyebb, ha önök szégyellik, s várják a csodát. Csodák nincsenek illetve csoda az, hogy a folyamatos sikertelenség, az embertelenül sok gyakorlás, az elmarasztalások, a megaláztatások ellenére dolgoznak és el is érnek nagyon szép eredményeket. Ha a gyermek már fel van mentve, nehéz eredményt elérni, de akiket most készülnek felmenteni, azoknak segítségre és nem felmentésre van szükségük.

Az iskolai agresszióról a dyslex.hu fórumán

Érdekes párbeszéd alakult ki a dyslex.hu fórumán az iskolai agresszóról, a tanár-tanítvány kapcsolat nehézségeiről. Várjuk hozzászólását!

Ábécé Egyesület a Kossuth Nevelési-Oktatási központban

Az Ábécé Egyesület a Gyermekekért január 14-től új telephelyén folytatja működését a XV. kerületi Kossuth Nevelési-Oktatási Központban.

Pedagógus kollégáink részére a továbbképzéseket, a gyermekek részére a foglalkozásokat is itt tartjuk.

A továbbképzések pénteki napokon lesznek 14 és 18 óra között.
A foglalkozásokat péntek kivételével mindennap 14 és 18 óra között tartjuk.

Azokat a gyermekeket várjuk, akik az olvasásban és írásban komoly problémákkal küzdenek.

A kezelési idő általában három hónap:

  • megszüntetjük a betűk felcserélését;
  • az olvasás folyamatossá válik;
  • a szövegértés megfelelő lesz;
  • írásban a hibák lecsökkennek.

Az a célunk, hogy a gyermeket megszabadítsuk a tanulási zavar okozta kudarcoktól, és képességeinek megfelelően tudjon teljesíteni.

Cím: Kossuth Nevelési-Oktatási Központ, 1151 Budapest, Kossuth u. 53.

Jenei Ferencné
az Ábécé Egyesület a Gyermekekért elnöke

Köszönet a Kossuth Nevelési-Oktatási Központnak

Köszönjük a Budapest XV. kerületi Kossuth Nevelési-Oktatási Központ igazgatónőjének és munkatársainak, hogy a diszlexiáról-diszgráfiáról, november 9-én tartott előadásunknak helyet biztosítottak és a szervezés feladatait is átvállalták tőlünk.

Köszönjük a kerület pedagógusainak a részvételt, az érdeklődést.

Sok sikert és eredményes munkát kívánunk.

Ábécé Egyesület a Gyermekekért.

2007. évi LXXXVII. törvény a közoktatásról

A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2007 június 25-én elfogadta a közoktatásról szóló 1993 évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2007 évi LXXXVII. törvényt.

30. § (7) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

(8) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

A felmentésekről, kedvezményekről szóló rész:

(9) A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

Megalakult az Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanács

Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban megalakult az Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanács.

A tanács közreműködik az oktatási és kulturális miniszternek a szülői jogokkal összefüggő döntései előkészítésében. Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást foglalhat a szülői jogokat érintő bármilyen kérdésben.

Az Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanács a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 98. § (3) bekezdése alapján 2007. június 19-én alakult szakmai bizottság. A tanács kilenc tagból áll, amelynek három tagját az oktatási és kulturális miniszter, hat tagját az országos szülői szervezetek delegálják. Az oktatási és kulturális miniszter okiratban kérte fel, és megbízta a tanács választott és delegált tagjait. A tanács tagjainak megbízása - a miniszter által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízása a miniszter megbízásának lejártával megszűnik - három évre szól.

A szülői képviselőket delegáló országos szülői egyesületek:

  • Szülők Egyesülete a Gyermekekért közhasznú szervezet

  • Ábécé Egyesület a Gyermekekért

  • Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért

  • Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma (OSZSZEF)

  • Szülők a Hallássérült Gyermekekért Egyesület

  • Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE)

forrás: mszoe.hu

1 százalék

Jeneiné Fenyvesi Erzsébet
2007. február 2.

Többen érdeklődnek, hogy adójuk 1%-ával segíthetik-e az Egyesület munkáját.

Sajnos még nem, legalább két évig kell működni ahhoz, hogy az 1%-ra jogosultak legyünk.

Bár ez idő alatt csak önkéntes támogatóinkra számíthattunk, az eltelt egy év alatt is folyamatosan végeztük a terápiás foglalkozásokat, gyermekek tucatjai tanultak meg írni-olvasni. Jelenleg is 30 fölött van az előjegyzettek száma.

Három alkalommal tartottunk konzultációkat a pedagógusoknak, akik már ezzel a módszerrel tudnak segíteni a gyermekeken. A szülőknek előadást tartottunk, hogy megismerhessék azt a problémát, amellyel naponta szembesülnek.

Tájékoztattunk a tanulási zavarok kialakulásának okairól, az iskola, a szülő felelősségéről és lehetőségeiről, s ma már egyre többen figyelnek fel az itt folyó munkára. A média is gyakrabban ad hírt rólunk, pártoló tagjaink is vannak már (örömmel köszöntjük Budapest XV. kerületi Önkormányzatát a pártoló tagjaink között).

Meghívást kaptunk a most megalakult Civil Műhely munkacsoportba, ahol a többi gyermekekkel foglalkozó egyesület, alapítvány munkatársaival együttműködve dolgozhatunk.

A tanulási zavar sajnos nem válogat, nem függ a gyermek képességeitől, de nagyon fontos, hogy a gyermek időben segítséget kapjon. Amikor az egyesületünket szerveztem, két cél vezérelt:

  • Megoldani tanulási problémáikat; tanuljanak meg koruknak megfelelően írni, olvasni; felkelteni érdeklődésüket, szeressék meg az olvasást.
  • S ami számomra még ennél is fontosabb:
    A tanulási zavarral küszködő gyermekek önértékelési zavarral is küzdenek. Nem kíméli őket a tanterv, esetenként a pedagógus és a türelmetlen osztálytársak gúnyos megjegyzései. Naponta találkozom szomorú szemű, szorongó, megalázott, képességeit tekintve messze alulteljesítő gyermekekkel.

Ez a nagyobb gond. E gyermekekből egyre több megkeseredett, cinikus, sikertelen fiatal lesz. Nem hisz saját magában, nem hisz senkinek, elege van mindenből és mindenkiből. Ilyen fiatalokat akarunk nevelni? Ugye nem?

Segítsenek, hogy mi is segíthessünk!

Hogyan segíthetnek?

  • Bármilyen összegű pénzadománnyal;
  • Természetbeni juttatásokkal: másolópapír, íróeszközök, füzetek, másológép, számítógép.

Bankszámlánk: K&H Bank Rt. 10400023 00003703 00000001

Köszönjük!

Közgyűlési meghívó

Jeneiné Fenyvesi Erzsébet
2007. január 21.

Ábécé Egyesület a Gyermekekért

Meghívó

Értesítjük, hogy a 2007. évi közgyűlésünket február 3-án, szombaton, 10 órai kezdettel tartjuk.

A közgyűlés helyszíne: Budapest XV. ker. Gazdálkodó u. 3.

A közgyűlésen:

  • Beszámolunk a 2006 évben végzett munkánkról.
  • Kapcsolatainkról, a médiában történő megjelenésünkről.
  • Elszámolunk az egyesület anyagi helyzetéről.
  • Ismertetjük a 2007-es évre tervezett feladatainkat:
    • Öszejövetelek a szülők részére, tanácsadások.
    • Pedagógusok továbbképzése.
    • Terápiás foglalkozások a gyermekeknek.
    • Vidéki gyerekek ellátásának szervezése.

Természetesen ezzel egy időben személyre szóló meghívókat is kapnak az érdekeltek.

Budapest 2007. január 21.

A vezetőség nevében:

Jenei Ferencné
az Ábécé Egyesület a Gyermekekért elnöke

Jablonkai Gáborné
Renge Zoltán
vezetőségi tagok

Tájékoztató az Egyesület működéséről

Jeneiné Fenyvesi Erzsébet
2006. december 5.

Az elmúlt napokban -köszönhetően az InfoRádióban sugárzott adásnak és az azt követő rádió és tv riportoknak, amiért külön köszönet illeti a Danubius Rádiót, a Sláger Rádiót és a Tv2 Mokka műsorát- fokozódott az érdeklődés egyesületünk tevékenysége iránt.


Az Ábécé Egyesület céljai a következőek:

1., Fenyvesi módszerrel tartott rehabilitációs foglalkozások diszlexiás gyermekeknek.

3-4 hónapos fejlesztés után a gyermekek betűtévesztése megszűnik; megértik, amit olvasnak; javul a helyesírásuk. Ezután már csak a szorgalmukon és képességükön múlik, milyen eredményt érnek el.

A foglalkozásokra heti egy alkalommal kerül sor, egy óra 60 percig tart. Házi feladatot kapnak, ami nem több napi 20 percnél.

A fejlesztés nem korrepetálás, tehát hosszútávra nem tudjuk fogadni a gyermekeket.

2., A Fenyvesi módszer oktatása pedagógusok számára.

A konzultációs napok januárban Budapesten, februárban vidéken is lesznek, három egymást követő szombaton, 10-14 óra között.

A konzultációkon kizárólag a gyakorlatra koncentrálunk. A jelentkezők legtöbbször már elvégeztek tanfolyamokat, előadásokat hallgattak, az elméletet ezért mi csak érintjük. A konzultációk során bemutató tanításokon győződhetnek meg a módszer eredményességéről.

(A januári konzultáció várhatóan január első szombatján kezdődik. Jelentkezni e-mailben lehet, csak a legfontosabb adatokat kérjük: név, lakcím, elérhetőség (telefon, e-mail)).

3., A szülők tájékoztatása.

A szülők a legtöbb esetben nem tudják, mivel állnak szemben. Részükre január hónaptól fogadóórát tartunk. A fogadóórákat a jelentkezések alapján határozzuk meg: terveink szerint két hetente, de sürgős esetben soron kívül is.

Havonta egy alkalommal közös összejövetelt fogunk tartani, ahol egymással is megbeszélhetik a problémáikat.

A fogadódórára és a szülői összejövetelre is kérjük az előzetes bejelentkezést, mert a létszámtól függően bérelünk helyiséget.

Az Ábécé Egyesület a Gyermekekért a szülők és pedagógusok által létrehozott egyesület, eddigi eredményeink:

  • Rehabilitációs fogalakozásainkon 15 gyermek részesül(t) egyéni foglalkozásban.
  • Két sorozatnyi konzultáción ismerkedtek a pedagógusok az új módszerrel.
  • Megtartottuk az első szülői összejövetelünket.

Még egyszer szeretnénk megköszönni az InfoRádiónak, hogy erről az első szülői összejövetelünkről önzetlenül tájékoztatást adtak.

Kérjük, támogassanak Önök is bennünket, bankszámlánk: 10400023-00003703-00000001.

Köszönjük!

Meghívó

Jeneiné Fenyvesi Erzsébet
2006. november 18.

A meghívó letölthető pdf formában, katt: abece_meghivo_a5.pdf

Pedagógusok

Jeneiné Fenyvesi Erzsébet
2006. szeptember 27.

A Fenyvesi-módszer alkalmazására jogosult pedagógusok:

Budapest (ábécé szerint)

Czinege Lászlóné
tel.: (20) 523-6983

Bocsányi Bettina
tel.: (30) 644-8501

Farkasné Molnár Katalin
tel.: (20) 997-3805

Fodor Tímea
tel.: (20) 372-7197

Görgy Ákosné
tel.: (70) 322-2917

Gútné Nagy Mária
tel.: 292-4396

Jellinek Szilvia
tel.: (30) 242-3995

Kissné Albu Zsófia
tel.: 292-3755

Szakácsné Kupeczki Éva
tel.: (20) 970-9371

Varga Lajosné
tel.: (20) 382-8880

Balassagyarmat

Rigóné Plezsik Rita
tel.: (20) 458-5940

Gyál

Nyirádiné Tőkey Zsuzsanna
tel.: (70) 360-5343

Kisújszállás

Hornokné Juhász Erika
tel.: (70) 325-7298

Kis Erzsébet
tel.: (30) 979-2171

Mezőkövesd

Kinczel Miklósné
tel.: (30) 856-9381

Mosonmagyaróvár

Jankóné Aranyosi Erika
tel.: (20) 311-1507

Nagykőrös

Bacsóné Szabó Tímea
tel.: (20) 334-5550

Szank

Dr. Újfaludi Lászlóné
tel.: (20) 433-3959


Bármilyen felmerülő kérdéssel kapcsolatban:
Jeneiné Fenyvesi Erzsébet
az Ábécé Egyesület a Gyermekekért elnöke
tel.: (20) 471-8007

Konzultációk

Jeneiné Fenyvesi Erzsébet
2006. augusztus 3.

Az ábécé Egyesület a Gyermekekért elindítja a pedagógusok számára a 2006/2007-es tanévre tervezett konzultációit. A konzultációkon a Fenyvesi programmal ismerkedhetnek meg a kollégák.

Az első konzultáció első napja: 2006 augusztus 26. szombat.

A szülők részére havonta egy alkalommal tartunk tájékoztatót a tanulási zavarok kialakulásáról, a gyermek kudarcairól, küzdelméről, lelki válságáról; s arról, hogyan segítsük gyermekünket, s ebben milyen segítséget tud nyújtani Egyesületünk.

A vidéki szülőknek nem kell Budapestre utazniuk, mert az Egyesület az egész országra kiterjeszti tevékenységét, és házhoz visszük a segítséget.

100 gyermekből ma 35 kerül ki úgy az iskolából, hogy nem tud írni, olvasni. Az Ön gyermeke ne legyen közöttük.

Érdeklődni az alábbi címeken lehet:

ábécé Egyesület a Gyermekekért.
e-mail: info@dyslex.hu, info@abece.hu
tel.: 06 (20) 471 8007

Telefonhívásokat augusztus hónapban munkanapokon du. 15 és 19 óra között fogadunk.

Kérdőív, 2006

Jeneiné Fenyvesi Erzsébet
2006. május 1.

Az Ábécé Egyesület a Gyermekekért abece.hu és az Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda -Erzsébetvárosi Esélyek Háza- Gyermekek Munkacsoportja megismétli a tavalyi diszlexiakérdőívet, amelyben az Önök tapasztalataira és véleményére vagyunk kíváncsiak.

Sokat beszélünk róla, hogy nehéz előrelépni a diszlexiás gyermekek ügyében. Reméljük, a kérdőív segíthet ebben.

A felmérés 2006. május 1-31-ig tart; értékelését a későbbiekben eljuttatjuk az érintett minisztériumoknak, a témával foglalkozó intézményeknek, szakembereknek. Az Esélyek Háza közvetlen kapcsolatban áll a minisztériumokkal, így reméljük, komoly változásokat tudunk elérni.

A felmérést szeretnénk rendszeressé tenni, hogy a témával kapcsolatos változásokat nyomon tudjuk követni, és az eredményekkel segítséget tudjunk nyújtani a kutatóknak, szakembereknek és a döntéshozóknak.

Minden, a kérdőívvel -és témával- kapcsolatos véleményt, megjegyzést és javaslatot köszönettel veszünk.

Köszönjük segítségét!

A kérdőív itt tölthető ki: kérdőív, 2006

A Fenyvesi Program

Jeneiné Fenyvesi Erzsébet
2006. április 15.

A diszlexia terápiája a Fenyvesi Programmal.

Számtalan módszerrel, technikai eszközzel próbálnak a szakemberek segíteni a diszlexiás gyermekeken. Magyarországon a többé-kevésbé sikeres eljárások a logopédia oldaláról közelítik meg a problémát. Ez nem véletlen, hiszen ma a diszlexiáról a főiskolán a logopédushallgatók tanulnak, a pedagógusok nagy része azonban tanfolyamokon ismerkedik ezzel a tanulási zavarral.

Gyakorló pedagógusként, logopédus végzettséggel, én mégis az olvasás oldaláról közelítem meg ezt a problémát. A betűk kapcsolása, a folyamatos olvasás, a szövegértés közelebb áll a tanítói gyakorlathoz, mint a logopédiához. A jó tanító azonban legfőképpen a gyermekre tekint, így módszer nem lehet sikeres anélkül, hogy helyreállítaná a gyermek önbizalmát.

Vissza kell térnie forráshoz, hogy a gyermek visszanyerje hitét önmagában, tanítójában, s abban, hogy érdemes. S bizony, meg kell tanulnia elviselni a sorozatos kudarcokat, amelyek még az elkövetkező hetekben érik. A gyermek tisztában lesz problémájával, és azzal, mit és hogyan kell tennie, hogy megszabaduljon a diszlexiától.

Így az évek során kidolgoztam egy olyan tanítói gyakorlaton alapuló terápiát, amely mindezt figyelembe veszi: ez a Fenyvesi Program.

A diszlexia kialakulásának első és legfontosabb tünete a betűk felcserélése. Ha az olvasás tanulásánál nem rögzülnek megfelelően a tanult betűk, a gyermek fejében zűrzavar lesz. Leggyakoribb a b-d felcserélése, nem véletlenül, hiszen ezek a betűk egymásnak tükörképei; az optikai képük nagyon hasonló, s akinél a jobb-bal differenciálása nem tökéletes, ez a probléma törvényszerűen megjelenik. Tovább nehezíti a felismerést, hogy a cserével gyakran új értelmes szó jön létre (bal-dal). Gyakran előfordul az egymáshoz közel képzett magánhangzók cseréje: ö-ü, á-e, f-v. A felcserérés itt is a b-d cseréjéhez hasonló problémákat okoz: öt-üt.

A gyermek, ha értelmetlen szót kap, megpróbálja értelmezni; újra és újra olvassa. Az idő telik, s a többiek már a következő mondatoknál tartanak. Ha olyan értelmes szó jön létre a cserével, amely nem illik a mondatba, folytatja a találgatást.

Közben ráébred, hogy lemaradt a többiektől. Megpróbálja megoldani a helyzetet a maga módján: kihagy, betold szótagokat, sőt egész mondatokat. Szeretné utolérni a többieket, de ez természetesen nem sikerül, mert közben fogalma sincs arról, mit olvas. Mivel saját próbálkozásai nem eredményesek, belekerül abba spirálba, ahonnan segítség nélkül kijönni már nem tud.

Nem érti az olvasott szöveget, nem érzékeli a magyar nyelvben oly fontos ékezeteket, toldalékokat. Ezek a hibák, s az ö-ü felcserélése az írásában is megjelenik, a helyesírása értékelhetetlenné válik. Sok esetben nem érzékeli a szavak, mondatok kezdetét és végét, ezért összeírja azokat, nem használja a mondatok írásjeleit.

Ez a folyamat a második osztályban kezd elindulni, s az ötödik osztályra már olyan problémákkal küszködik, hogy vagy az utolsók között kullog az osztályban.

A Fenyvesi Programmal a diszlexia javítása egyéni foglalkozás keretében zajlik, heti egy alkalommal. A foglalkozás ideje 60 perc. Ehhez járul hozzá az otthoni gyakorlás, ami naponta 20 perc.

Magyarországon soha nem látott mértékben van jelen a tanulási zavar. Ezért létrehoztuk az Ábécé Egyesület a Gyermekekért egyesületet, melynek keretein belül a történik a program terjesztése. Az Egyesületben már dolgozunk a csoportos foglalkozások (3-4 gyermek) módszereinek kidolgozásán.

Olvasás

Speciális gyakorlatokat állítottam össze, amelyekkel a betűk felcserélése 4-5 foglakozás alatt kijavítható. Tévesztés néha még ezután is előfordulhat, de ezzel a javítás során már külön nem foglalkozunk, mert a gyermek már menetközben érzékeli, javítja.

A gyermek kezdi megérteni, amit olvas; bár lassan, tagolva, de már azt olvassa, ami oda van írva. Napi gyakorlással az olvasási technikája erősödik és olvasása egyre dinamikusabbá válik. Ráérez arra, hogy képes megtanulni olvasni és társaival együtt dolgozni.

Amennyiben a gyermek elvégzi az otthoni feladatait és együttműködő, akkor 2-3 hónap alatt megtanul olvasni, s csak a szorgalmán és a képességein múlik, milyen eredményt ér el az iskolában.

Az olvasás hiánya a többi tantárgyat is sújtja, ezért bizony ezekkel is foglalkozni kell, sok a feladat:

  • A szövegértésnek kifogástalannak kell lenni.
  • A nyelvtani szabályok gyakorlása sok időt visz el: itt nagyon komoly a lemaradása, még akkor is, ha a szabályokat tudja, csak alkalmazni képtelen azokat.
  • Meg kell tanulnia a matematikában szöveges feladatokat értelmezni. Gyakori, hogy a műveletek elvégzésénél nincs gondja, de a szöveges feladatokat a olvasás miatt nem képes megoldani.
  • Szókincsük szegényes, az összefüggéseket nem ismerik fel, nem tudnak véleményt alkotni az olvasott szöveggel kapcsolatban.
  • Meg kell tanulniuk hangosan olvasni. Jellemző a diszlexiás gyermekekre, hogy bár már régen tisztában vannak a dolgokkal, tudják a leckéjüket, de képtelenek megszólalni. Izzadó tenyérrel ülnek, gombócot éreznek a torkukban, amikor meg kell szólalni. Meg kell barátkozniuk saját hangjukkal.
  • Meg kell tanulniuk az olvasott szöveget saját szavaival elmondaniuk. Ez nagyon komoly feladat annak a gyermeknek, aki ezen a téren gyűjtötte be a legtöbb kudarcot (társai kinevették, a tanárai jobb esetben leültették, rosszabb esetben megalázták).

A terápia eredményességét segítheti, vagy késlelteti az iskola hozzáállása.

Magyarországon jellemző a pozitív diszkrimináció, a leggyakoribb segítség a felmentés. A felmentés azt jelenti, hogy az idegen nyelv tanulása alól, valamint az írásbeliség alól felmentik a gyermeket. Az órán jelen kell lennie, de munkáját a tanár nem értékelheti. Ez akkor lenne segítség, ha ez idő alatt a gyermek terápiás foglalkozáson venne részt; enélkül azonban, ott ülve az órán, a feleslegesség, a kisebbrendűség érzése még erőteljesebben jelenik meg.

A felmentés nem a gyermek érdekeit szolgálja. Struccpolitika csupán, elbújás a problémák elől. Ezek a gyermekek előbb-utóbb kirekesztődnek, s a szülők többségükben kimenekítik őket a diszlexiás osztályokba.

A diszlexiás osztályoknak az az előnye, hogy itt a gyermeket nem érik megkülönböztetések, hasonló problémával küszködnek a többiek is. A tanárok felkészültek, ismerik a tanulási zavarokat, emberségesen bánnak diákjaikkal. Hátrányuk, hogy csak az ország bizonyos részein, és a városokban is kevés helyen működnek, ezért nagy távolságokat kell beutazni, nagy áldozatot kell a szülőnek vállalni még akkor is, ha az iskolai oktatás ingyenes.

Magyarországon az Oktatási Törvény a fogyatékkal élők közé sorolja a diszlexiásokat, ezért a köztudatban is egyértelműen fogyatékossággá válik. Ezzel a besorolással a legnehezebb megküzdeni, mert a sok kudarc után a gyermek és a család is hajlamos beletörődni ebbe az állapotba, mivel érdemi segítséget csak kevés helyen kap. Az alkalmazott módszerek legnagyobb hiányossága, hogy éveket vesznek igénybe, miközben a gyermeknek naponta kell megfelelni a tanítási órákon. Ez késztetett arra, hogy olyan gyakorlatsort állítsak össze, amely rövid idő alatt biztosítja a kiutat és a siker élményét a gyermek számára.

Írás

Írásuk hibáktól zsúfolt, gyakran olvashatatlan. Feladataink:

  • Megtanulni másolni.

    • A diszlexiás gyermekek többsége szavanként másol, vagy csak egy-két szót képes megjegyezni és lemásolni. Ezért ideje nagy része azzal megy el, hogy újra és újra fel kell emelnie fejét és a táblára figyelni. Ilyenkor már az is sok időt vesz el tőle, míg megtalálja, hol van az a szövegrész, ahol folytatnia kell.

  • Gyakorolni az ékezeteket.

    • Az ékezeteket a magyar nyelvben megtanulni nagyon nehéz. Ezért arra kell rávezetni a gyermeket, hogyan érezzen rá, hogy mikor, milyen ékezetet kell használnia.

  • Gyakorolni a tollbamondást.

    • A másolásokkal párhuzamosan végezzük a tollbamondásokat. Kezdetben szavakkal kezdjük, majd rövid, egyre hosszabbodó mondatokkal. A tollbamondás mellett tanulnak fogalmazást, vázlatírást, s hogy hogyan kell olyan mondatokat leírni, amelyek segítségével a témáról hosszabban tud beszélni.

  • Javítani az ellenőrzést, a helyesírást.

    • Megtanulja ellenőrizni és észrevenni önmaga és mások szövegében a helyesírási hibákat.

Fejlesztő gyakorlatok

A diszlexia kezelése természetesen nem csupán az olvasás és írás javításából áll. A kezelés monotóniáját fejlesztő gyakorlatokkal, játékokkal színesítjük. Ezek a gyakorlatok az eddigiekben leírtakat erősítik, de mindig más formában, ezért a kicsik játéknak, a nagyobbak rejtvényeknek tartják ("ez nagyon mókás" jegyezte meg egy harmadikos kislány, miközben az egyik legnehezebb differenciálási feladatot végezte).

A program mellé egy kifejezetten erre a célra összeállított játékgyűjtemény van, ami a betűk differenciálásán keresztül felöleli az emlékezet, a gondolkodás, a szókincsbővítés, mondatalkotás fejlesztését, a nyelvtani fogalmakba való bevezetést, a helyesírás szabályainak gyakorlását.


*

Mindez csupán egy nagyon rövid ismertetése annak a programnak, ami az elmúlt hat év alatt bebizonyította, hogy működőképes. Elérkezettnek látom hát az időt, hogy megismerjék a hazai és a külföldi gyakorló szakemberek.

Magyarországon először Dr. Meixner Ildikó irányította a figyelmet a diszlexiás gyermekekre, s kidolgozott egy programot, amellyel ma is dolgoznak a magyar logopédusok. Programjának egyetlen hiányossága, hogy a terápiát években határozza meg. Ha még közöttünk lenne, minden bizonnyal átdolgozná módszerét.

Meixner Ildikó azt mondta: "a szakembernek nem az a dolga, hogy az okokat kutassa, hanem az, hogy minél előbb segítsen a gyermeken."

Miközben tisztelettel adózom emlékének, igyekszem megismertetni a szülőkkel, pedagógusokkal, határainkon belül és határainkon kívül azt a terápiát, amely a kezelési időt jelentősen lerövidítve juttatja el a gyermeket ahhoz, hogy megfeleljen az iskola és élet állította követelményeknek, s megismertesse az olvasás élményével.

ábécé Egyesület - Alapszabály

(részlet)

Jeneiné Fenyvesi Erzsébet
2005. március 19.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1., Az egyesület neve: ábécé Egyesület a Gyermekekért

2., Az egyesület székhelye: 1154 Budapest, Gazdálkodó utca 3.

3., Az egyesület célja: A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló nevelés, és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kutatás, a dyslexiában szenvedők egészségi állapotának javítása, személyiségük kibontakoztatása, a társadalomba való beilleszkedés előmozdítása érdekében.

Az egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amely céljai szerinti tevékenységének elérése érdekében szervezi tagjainak tevékenységét.

Jogosult a cél szerinti oktatási, kutatási tevékenység folytatása mellett, annak támogatására, szakmai belföldi és nemzetközi kapcsolatok ápolására.

Az egyesület cél szerinti tevékenységei:

  • A tanulási zavarokkal kapcsolatos problémák ismertetése, szülőknek pedagógusoknak.
  • A hatékony dyslexia javítási módszerek kidolgozása, terjesztése, kutatása.
  • A tanulási zavarban szenved gyermekek sorsának nyomon követése, segítése.
  • Kapcsolatok megteremtése hazai és külföldi társszervezetekkel.
  • Javaslatok kidolgozása és eljuttatása az illetékes hatóságokhoz, a tanulási zavarok prevenciójára,- ha már kialakult- korrekciójára.
  • A tanulási zavarok önálló problémaként való elfogadtatása, leválasztása a logopédiáról.
  • Az oktatási rendszerben a felmentések helyett, a felzárkóztatás, a tanítás reformjának elősegítése.
  • A szülői javaslatok, vélemények összegyűjtése, megfogalmazása, továbbítása.
  • Kapcsolatteremtés és együttműködés az oktatási jogok miniszteri biztosával.
  • Továbbképzések szülőknek.
  • Továbbképzések pedagógusoknak.

Az egyesület cél szerinti közhasznú tevékenysége a Khtv.26§ c. szerint

  • 10. gyermek-és ifjúságvédelem, gyermek-és ifjúsági érdekképviselet,
  • 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
  • 3. tudományos tevékenység, kutatás

Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül bármely dyslexiában szenvedő gyermek és azok szülei, valamint az egyesület cél szerinti tevékenységének megfelelő tevékenységgel foglakozó személyek és mások is részesülhessenek az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület közhasznú tevékenységeiről saját internetes honlapjáról-ennek hiányában újságból- szerezhetnek tudomást az érdeklődők.

4., Az egyesület önálló jogi személy.

ábécé Egyesület a Gyermekekért
Jeneiné Fenyvesi Erzsébet - az Egyesület Elnöke
1154 Budapest, Gazdálkodó u. 3.
Tel.: 06 (20) 471 8007
e-mail: info@abece.hu